Bevezető, doboz, külső

Az Ulefone a Note szériába tömöríti azokat az okostelefonokat kínálatában, amik nem kapnak ütésálló kivitelt, sem spéci kültéri vagy munkahelyi használathoz szánt extrákat, legyen szó kempinglámpáról, műholdas üzenetküldésről, DMR rádióról vagy hőkameráról. A Note telefonok klasszikus értelemben vett okosmobilok, egyszerű hardver, rendben összerakott ház, kedvező ár. Legalábbis eddig ez volt a helyzet. Az elmúlt évben a Note 14 és a Note 16 Pro jutott el hozzánk, ezek szállítással együtt 130-140 dolláros árral bőven a belépőszinten mozogtak. Aztán az MWC-n bemutatták a Note 17 Pro modellt, amiről ez a teszt szól, és amiből egyébként nincs sima (nem Pro) változat. Viszont a 320 dolláros ár (itthon 90 és 114 ezer forint között mozog) azért elég erős ugrás a korábbiakhoz képest, és ugyan látványos a fejlődés külsőleg, becsúszott az Ulefone egy olyan árszegmensbe, ahol már az aktuális Redmi Note-ok, Galaxy A-k, Motorola Moto-k és Edge-ek mozognak, de felbukkan itt Poco, Honor és akár OnePlus is.

Ebből a szögből azért nem feltétlenül mondja meg az ember, hogy egy Ulefone készülék van a kézben [+]

Az Ulefone csomagolást tekintve korrekt ajánlatot rak le az asztalra, a nagy fehér dobozban a telefon mellett SIM-tű, egyszerű átlátszó védőtok, 33 wattos USB-C kimenetes fali adapter és egy mindkét végén USB-C töltőkábel is van, utóbbi piros színű.

A doboz és tartalma [+]

A Note 17 Pro külsejét tekintve elég erősen inspirálódott a Huawei P50 Próból, a kamerák elrendezése, a jobb és bal szélen ívelt kijelző, de még a jobb szélre rakott bekapcsoló gomb, rajta a kis piros vonallal is az egykori fotós királyt idézi. A készülékház 163,8 x 74,2 x 9 milliméter, a hátlap is üvegnek tűnő műanyag, az előlapot Corning Gorilla Glass 5 fedi, a keret alumíniumnak tűnik. 197,8 grammjával nem vészesen nehéz a mobil, de a készülékház anyaga csúszik, érdemes a dobozban mellékelt TPU tokot rárakni.

[+]

Alul USB-C csatlakozó (USB 2.0), bal szélen semmi, felül infravörös port és mikrofon, a keret jobbján pedig hangerőszabályzó és bekapcsoló gomb. A vékony kávába építve találni felül a beszédhangszórót, de média lejátszásakor csak a keret alján található szólal majd meg. Szintén alul kell keresni a SIM-kártyák helyét, két nanoSIM fér a kis tálcára, de microSD kártyát nem fogad a készülék. Cserébe 256 GB-nyi UFS 2.2-es tárhelyet kínál, amiből 240 GB elérhető.

A keret teteje és alja [+]

Három színből lehet választani: fekete, narancssárga, fehér. Hozzánk a fehér változatot küldte el a gyártó, ez kissé csillog, az MWC-n látottak alapján a fekete és a narancs modell sem matt. A hátlapból kiemelkedik a kamerasziget, melyben két körben elrendezve találjuk a 108 megapixeles főkamerát, az 5 megapixeles makrót és az egy tónusú segédfényt. Feleslegesen nagynak érződik a kamerasziget, cserébe legalább billeg a készülék sík felületen fektetve.

Jobb oldalra kerültek a gombok [+]

3,5 mm-es audio csatlakozót keresni nem érdemes, mert nincs, az ujjlenyomat-leolvasót pedig a kijelzőbe integrálták. Ez kissé alacsonyan van és pontosságával kapcsolatban kettősek tapasztalataink. Amikor egy alkalommal regisztráltam ujjamat, akkor felismerése nem ment a telefonnak háromból egyszer biztosan. Viszont ha a beállítások közt mégegyszer hozzáadtam ugyanazt az ujjat frissen regisztrálva, akkor nem volt ilyen probléma, minden alkalommal felismerte az optikai ujjlenyomat-leolvasó. Adott egyébként a 32 megapixeles előlapi kamera használata is 2D-s arcfelismeréshez.

[+]

Ahogy említettük, AMOLED kijelzős a Note 17 Pro. 6,78 hüvelykes panelről van szó, két szélén ívelt, felbontása 1080 x 2400 pixel (388 ppi), a maximális frissítési ráta pedig 120 Hz. Az élessége jó, a megjelenített színek is rendben vannak, ahogy a panel érintési érzékenysége is. Az ívelt széleken viszont továbbra is szemmel láthatóan törik a fény, illetve tükröződik kissé, ami annyira nem jó. Szintén nem jó, hogy bár az Ulefone által ígért maximális 500 nites fényességet át is lépi a panel, az automatikus fényerőszabályzás káosz. Ezt úgy értem, hogy ha leraktam a telefont egy fix pontra a szerkesztőségben, ahol nem voltak a telefon körül változó fényviszonyok, akkor is ugrált a fényerő fel-le teljesen random ütemben. Feltételezem, hogy a környezeti fényérzékelő van rosszul kalibrálva, szóval szoftveres baki a dolog. A telefonból kinyert adatok alapján a Sensortek gyártotta környezeti fény- és közelségérzékelő található a készülékben, nem az előlapi kamerát használja virtuális szenzorként. A közelségérzékelővel pedig nem tapasztaltunk problémát, időben altatja és ébreszti a kijelzőt, amikor a fülünkhöz emeljük vagy lerakjuk a telefont.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

[+]

A panel olvashatósága kinti környezetben is elfogadható, a maximális fényesség viszont a nyári erős napsütésben már kevés lehet árnyék nélkül. Tartalom fogyasztásához Widevine L3-as biztonsági szint adott, így maximum SD-ben játszanak le a streaming szolgáltatók, HDR képességei pedig nincsenek a beépített panelnek. A rezgőmotor is inkább csak jelzésértékű, a rezgés erőssége nem állítható, így a rendszerhaptika minősége is csak éppen megüti az átlagos szintet. Van lehetőség mindig éber kijelzés bekapcsolására, és a frissítés állítható fixen 120 - 90 - 60 Hz-es értékekre, illetve dinamikus módra, amikor ezek között váltogat a panel. Ám általában ilyenkor is inkább 120 Hz-en marad, akár az AoD-n is, ami ismét arra a feltételezésre juttat, amire a fényerőszabályozás problémája: szoftveres oldalról a vezérlés nincs rendbe rakva.

Teljesítmény, szoftver

Mit nem írtunk még le a MediaTek Helio G99-ről, ami most újdonság lenne? Valószínűleg nincs ilyen, láttuk már az Ulefone Note 17 Pro által használt 6 nanométeres SoC-t más telefonokban és táblagépekben (Motorola, Realme, Redmi, Fossibot, Blackview), és a nyolcmagos (2 x 2,2 GHz Cortex-A76 + 6 x 2 GHz Cortex-A55) most is ugyanúgy teljesít: kicsit komótos, de stabil, nem melegszik. Jót tesz a rendszer sebességének, hogy 12 GB LPDDR4x memóriát kapott, és az a vicc, hogy ha kikapcsoljuk a rendszerben a + 12 GB virtuális RAM-ot, folyamatosabb lesz a felhasználói élmény. A Mali-G57 MC2-es GPU-val alapszintű játékra is bevethető a telefon, ugyanakkor alapvetően a vizuális élménnyel nem vagyunk megelégedve, a rendszer megjelenése és az animációk szedett-vedett, darabos hatást keltenek, miközben az UFS 2.2-es tárhellyel és a rengeteg memóriával alkalmazásokon belül teljesen rendben van a sebesség.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Az Ulefone Note 17 Pro egyéb teszteredményei

• 3DMark Wildlife: 1249 pont
• 3DMark Wildlife Extreme: 348 pont
• PC Mark Work 3.0: 10 456 pont
• Androbench Seq. Read: 988,39 Mbps
• Androbench Seq. Write: 908,21 Mbps
• Androbench Rand. Read: 260,86 Mbps
• Androbench Rand. Write: 273,05 Mbps
• CPDT Seq. Read: 596 Mbps
• CPDT Seq. Write: 417,2 Mbps
• CPDT Rand. Read: 31,6 Mbps
• CPDT Rand. Write: 30,8 Mbps

(forrás: Mobilaréna) [+]

Az Android 13-as indításon fenn lehet akadni, bár nem meglepő, és ki tudja, kap-e valaha frissítést a mobil. A teszt ideje alatt érkezett valami rendszerfrissítés, erről a leírás semmit nem árult el, de a telepítés után a biztonsági szint a januáriról a 2024. március 5-i verzióra lépett, feltételezzük ebből, hogy csak egy biztonsági patch volt. A gyári Android megjelenésével bíró rendszerben megvan előre telepítve a teljes Google-csomag, ezt leszámítva egy távirányítót kapunk az infravörös port vezérlésére, egy Service Center nevű appot ügyfélszolgálati elérhetőséggel és a telefonra vonatkozó leírásokkal. Van FM-rádió, amihez kell egy USB-C végű fülhallgató, és van egy Easy Launcher nevű indító is, ez nagy csempékre pakolja ki a legfontosabb kontaktokat és programokat, de megnyitásuk után nem változik megjelenésük.

Easy Mode és beállítások (forrás: Mobilaréna) [+]

Első ránézésre letisztult és egyszerű a felhasználói felület, de az egész kissé kaotikus. A töltési animációkat például a MIUI inspirálta (konkrétan ugyanúgy néz ki), a beállításokban a menük elrendezése nem egyértelmű, a magyar nyelvre állított rendszer pedig csak az AOSP határáig beszél biztosan magyarul, azon túl a legtöbb dolog angolul van. De esetenként a magyar fordítás is félrement, a szabad operatív memória mennyiségére például úgy hivatkozik a rendszer, mint “felhasználható emlékezet”. A kameraszoftverben a portré mód “arckép”, a hosszú gombnyomásból (long press) lett “hosszú sajtó”, a virtuális vezérlőgomb az “okos érintés”, ami más telefonokban általában véletlen érintések elleni védelem, az itt “hibaelleni mód”. Lehet ezen nevetni, de ha valaki nem beszél mondjuk angolul, az a beállításokban is eltévedhet már, hisz például a repülőgépes üzemmód a “more networks and connections” menüben van, nem a “mobilhálózat” alatt.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Érdemes pedig átnézni a menüt, mert elrejtve megvannak benne olyan kis extrák, mint a dupla koppintásra vagy emelésre való ébresztés, az oldalról behúzható alkalmazásváltó, a többujjas képernyőmentés parancsai, vagy a bekapcsoló gombbal a kamera gyorsindítása. Ezek tapasztalataink szerint rendben működnek.

Vannak menüpontok, amik egyáltalán nem beszélik a magyart (forrás: Mobilaréna) [+]

Kamerák, multimédia

[+]

Három kamerát találunk összesen a Note-on, ezek közül kettő nagy felbontású szenzort használ. A hátlapi főkamerával ettől függetlenül rögzíthetünk 12 megapixelre tömörítve is, az előlapi kamerát viszont valamiért a teljes 32 megapixeles felbontásában kezeli csak a rendszer. A harmadik kamera egy 5 megapixeles makró, kezdjük is gyorsan ennek a képeivel.

5 MP makró kamera, f/2,2, fix fókusz, 76 fokos látótér

Van amikor lőhető értelmezhető kép a makró kamerával (szerintem a levél erezete az lett), de nem könnyű megtalálni azt a 4-5 centiméteres távolságot, ahonnan már éles lesz a kép, a rendszer egyáltalán nem segít ebben. (Ezért van kettő fentebb a levélen összegyűlt vízcseppekről készült fotóból, tíz próbálkozásból ez a kettő lett a legértelmezhetőbb.) Jó fények mellett is elég nagy a képzaj, gyenge a vonalélesség és a dinamika, valamint a színek telítettsége is. Lehet filtereket rakni a makró módban készült képekre, de a hátlapi LED fényt nem lehet bekapcsolni a szoftverben (utóbbinak én több értelmét láttam volna). Videót rögzíteni a makró kamerával nem lehet.

108 MP főkamera, Samsung ISOCELL HM2-es szenzor, 6P lencse, 0,7 mikronos pixelméret, f/1,89, autofókusz, 82,3 fokos látótér

A kameraszenzor alapvetően jó hardver, és több készülékben megfordult már az elmúlt években a középkategóriában (pl. Redmi Note 11S), így a feldolgozó algoritmuson áll vagy bukik a dolog. A 108 megapixeles képek mentése érezhetően lassabb, átlag két másodperces művelet, és ilyenkor az éjszakai módtól, HDR-től, filterektől el kell búcsúznunk. Az eredmény nem rossz, de azért vannak vele problémák. A dinamika gyenge (lásd: felhők a Budagyöngye felett), rendszeresen feltűnik kromatikus aberráció (lásd: levelek szélei), gyenge fények mellett a rajzolat már zavaróan lágy és szétesnek a részletek (lásd: esti képek). A 108 megapixeles fotókon egyébként jó fények mellett lényegesen több részlet rögzül (lásd: Bárdy György emléktábla a narancssárga házon), viszont hacsak nem akarunk utólag a képeinkbe belenagyítani, nem feltétlen érdemes a teljes felbontást használni. Sajnos a szoftver által kínált nagyítás pusztán digitális, használata viszont csak a 12 megapixeles módban lehetséges, itt viszont jóval gyengébb minőséget hoz, mint a 108 megapixelbe nagyítva kivágni ugyanazt a részletet.

12 MP főkamera

Az előbb felsorolt problémák egy részét megpróbálja megoldani a dinamika a 9:1-es pixelösszevonással készült fotókon 12 megapixelen, ám gyakran átesik a ló túloldalára. Az élesítést agresszíven túltolja, helyenként a HDR effektet is. Képzaj a szélek felé található, de a kromatikus aberrációt egész szépen tudja szűrni. Este az autofókusznak gondjai vannak, a templomról készült kép harmadik próbálkozásra sikerült csak, ott is kézi rásegítéssel a fókusz pontját illetően.

Éjszakai mód, főkamera 12 MP

Automatikusan nem kapcsol be, de van a kameraszoftverben éjjeli mód, ezt jobbra lapozva találjuk meg elrejtve. Az exponálás ideje fixen 4 másodperc, és természetellenesen túlvilágosít ugyan, de helyenként több részletet is ment így, jelentős mennyiségű képzajjal.

Videókon is látszik a fejlettebb feldolgozó algoritmus hiánya. Az, hogy 1440p-s a felső határ a hátlapi kamerán és 1080p az előlapon, legkevésbé sem gond, ám a rendszeres fókuszkeresés, a túlszűrt hang, mindennemű stabilizáció nélkülözése, illetve a fotókon is tapasztalt agresszív túlélesítés összefőzve egy épp elfogadható szintet üt meg. Egyértelműen látszik, hogy mi van a videón, csak nem jó minőségben.

32 MP előlapi kamera, OminVision OV32B40-es szenzor, 5P lencse, 0,7 mikronos pixelméret, f/2,45, 81 fokos látótér, fix fókusz

Korrektül széles az előlapi kamera látótere, de a hátlapi kamera esetén felsorolt feldolgozási problémák itt is jelen vannak. Este rosszabb a helyzet, életlen képek születnek még akkor is, ha ráküldjük a kijelzőt felvillantó előlapi vakut az arcunkra. Érdekes egyébként, hogy a hátteret egész pontosan leválasztó portré módban jobb a dinamika, több részlet marad meg és természetesebb a színkezelés is az előlapi kamerán. Videók terén itt is az épp elfogadható szintet üti meg. (A második felvételen hibásan hangzik el, hogy nem állítható a felbontás, lehet váltani FHD, HD és VGA között!)

Multimédiás császár címért sem indít hadjáratot a Note 17 Pro valószínűleg. A telefon hangereje meglepően magas annak ellenére, hogy nem sztereó, csak az alsó médiahangszóró szól. Ennek tisztaságával akadnak problémák (a tesztmodellen volt egy folyamatos, hallható alapzaja a hangszórónak), mély hangok érdemi megszólaltatására telefonos szinten is képtelen, 50%-os hangerő felett pedig csúnya részletvesztést okoz, hogy összemossa a hangokat. 3,5 mm-es csatlakozó nincsen, USB-C fülhallgatóval vihető ki hang vagy AAC, SBC kodekkel. Ha akad egy Type-C fülesünk, a kábelt antennaként használva használhatjuk a beépített FM-rádiót, ez akár rádióadások rögzítésére is képes. A kijelzőn SD-ben nézhetünk streamelt tartalmat, Widevine L3-as minősítése van a telefonnak, HDR tartalom megjelenítésére pedig nem képes. Zenelejátszó és videolejátszó program előre telepítve nincsen.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Adatkapcsolat, üzemidő, verdikt

Kettő darab nanoSIM-et fogad be a készülék, ezeken keresztül szimultán 4G kapcsolatra képes a telefon, az 5G-t és eSIM technológiát nem támogatja. Van viszont Wi-Fi hívás és VoLTE, ami tapasztalataink szerint a Telekom hálózatán hibátlanul működik hazánkban, ám a beszélgetési hangminőség nem tökéletes, kissé túlszűri a beszélő hangját a mikrofon és digitális érzetű lesz a másik fél számára. Mi ellenben remek hangerővel halljuk majd a vonal túlsó felén beszélőt. A le- és feltöltési sebesség átlagos 2,4 és 5 GHz-es Wi-Fi hálózaton is (802.11a/b/g/n/ac), a Bluetooth 5.2-es kapcsolat stabil. Navigációhoz van digitális iránytű és GPS, GLONASS, Galileo, valamint Beidou műholdas rendszerek támogatása, ezeken keresztül városi környezetben 6 másodperc alatt talált 2 méteres pontossággal jelet a telefon. Van beépített gyorsulásmérő, környezeti fény- és közelségérzékelő, magnetométer, valamint giroszkóp a fedélzeten, hiányzik a barométer. Az NFC ellenben megvan és a Google Pay rendszer is rajta van a telefonon, így a Wallet vagy más alkalmazás segítségével mehet a mobilos fizetés. A beépített infravörös port segítségével a Note 17 Pro használható távirányítóként tévék, klímák, egyebek kezelésére is.

(forrás: Mobilaréna) [+]

A beépített akkumulátor 5050 mAh-s, ez átlagos telepméret, de a takarékos hardver ellenére sem hoz ki belőle sokat a Note 17. A PCMark Work 3.0-s tesztjén, ami valós idejű használatot szimulál folyamatosan, 14 órányi és 31 percnyi eredményt hozott a telefon, terheléssel a 6-7 óra, átlagos használattal inkább a 7-8 órás képernyőidők tűnnek reálisnak tapasztalataink szerint. Tegyük hozzá, hogy az automata fényerő folyamatos ugrálása miatt 50% körüli fix fényességgel használtuk a telefont legtöbbször. A dobozban mellékelt töltővel másfél órát és hét percet vett igénybe egy 5%-ról 100%-ra való töltés, a töltésplafon 27 wattnál volt a használt mérő szerint. Ez is átlagos értéknek mondható, láttunk már ezen az áron gyorsabbat, de lassabbat is. A vezeték nélküli töltés nem opció.

(forrás: Mobilaréna) [+]

Összegzés

A Note 17 Pro az Ulefone első próbálkozása arra, hogy a strapabíró készülékekkel szerzett tapasztalatait átültesse a klasszikus okostelefonos vonalba és megpróbálja megmutatni, képesek minőségi készüléket összerakni. Ez igaz is, amíg tényleg csak az összerakásról van szó. A felhasznált hardveres elemek, legyen szó a kameráról, a rendszerchipről vagy a kijelzőről, jók, és a körítés is igényesre sikerült. Megjelenésében oda is fér akár a prémium középkategóriás eszközök mellé is a Note 17 Pro, de az élet ugye nem csak külsőségekből áll.

Ha pedig a szép külső alá nézünk, akkor elő is jönnek hibák. Az egyébként jó minőségű AMOLED panel automatikus fényerőállítása teljessen megbízhatatlan, a rezgőmotor kicsit gyenge, eltűnt a 3,5 mm-es csatlakozó és a tárhely microSD-vel való bővíthetősége. Igaz, a beépített 256 GB-os UFS 2.2-es tárhely bőséges és sebessége is jónak mondható. Ugyanígy a 12 GB operatív memória is kifejezetten jónak mondható a kategóriában és az ismerős MediaTek Helio G99-es SoC-vel együtt ez kellően pörgős rendszersebességet biztosít. Ugyanakkor a felület magyar fordítása addig megy, amíg az AOSP-t lefordították, minden egyéb extra jó esetben angolul jelenik meg, rosszabb esetben teljesen félrecsúszott magyarral. Érdemes lett volna egy pici extrát beletenni a szoftveres oldalba, és itt nem feltétlen a fordításra gondolok, inkább arra, hogy ne legyenek elrejtve funkciók random menüpontok alá. Vagy arra, hogy ha már a hardver megvan a kamerában, egy kicsit jobb feldolgozó algoritmust kapjon és ne hozza a szokásos hibákat.

[+]

Nem feltétlenül hiba, hogy nincs 5G, jó pont, hogy van NFC. Viszont a százezer forintos sáv már az a kategória, ahol hivatalos forgalmazásból vehet az ember Redmi Note 13 5G-t, vagy az egy évvel korábbi modellek közül a Note 12 Pro 5G-t is. Ha meg csak a külső a fontos, ugyanezzel a hardverrel, de szinte azonos megjelenéssel, és olcsóbban kapható a Blackview A200 Pro. A Honor kínálatában is találunk ezen az áron akár Lite modellt, akár X8b-t, szintén remek AMOLED kijelzővel, ha pedig az is kell, hogy a széleken kanyarodjon a panel, a Motorola tavalyi Edge 40 Neo készülékét is meg lehet csípni az Ulefone árában. De ha elégedettek vagyunk kevésbé karcsú készülékházzal is, akkor a Moto G72-ben ugyanezt a hardvert megkapjuk olcsóbban, vagy ha Samsung telefont szeretnénk, a Galaxy A34 is megfordul már százezer forint körüli áron. Mindez pedig megpecsételi az Ulefone Note 17 Pro sorsát azzal, hogy nem pecsételünk. Látjuk, értékeljük a gyártó által prezentált fejlődést, de a jó alkatrészek összelegózása nem egyenlő azzal, hogy jó készülék születik. Itt a szoftveren csúszik el leginkább a dolog, és már csak a rendes magyar fordítás hiánya miatt is inkább a fentebb felsorolt modellek közül javasolnánk választani.

Az Ulefone Note 17 Pro a gyártó jóvoltából került hozzánk tesztre, a készüléket itt lehet megvásárolni.

viragdani01

Specifikáció

Ulefone Note 17 Pro

	Külső
	Méretek	163,8 x 74,2 x 9 milliméter
	Tömeg	197,8 gramm
	Készülékvédelem	Corning Gorilla Glass 5, fólia a kijelzőn, cseppálló ház
	Színvariációk	Fehér, fekete, narancssárga
	Kijelző képátlója	6,78 hüvelyk
	Képaránya	20:9
	Felbontása	1080 x 2400 pixel (388 ppi)
	Típusa, frekvenciája	AMOLED, 120 Hz
	Értesítő LED	nincs, mindig éber kijelző van
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (képernyőben, optikai), 2D-s arcazonosítás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	MediaTek Helio G99, 6 nm
	Processzor	2 x 2,2 GHz Cortex-A76 + 6 x 2 GHz Cortex-A55
	Grafikus chip	Mali-G57MC2
	RAM, tárhely mérete	12 GB / 256 GB (LPDDR4x / UFS 2.2)
	Memória bővítése	nincs
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/2/3/4/5/7/8/12/13/17/18/19/20/25 LTE B26/28A/28B/30/34/38/39/40/41/66
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.2 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac (2,4 & 5 GHz, HotSpot, Direct)
	USB	USB 2.0 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	A-GPS, GPS, Galileo, GLONASS, BeiDou
	NFC	van
	Infra	van
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 13
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	108 MP normál (f/1,9, PD autofókusz) 5 MP makró (f/2,2, fixfókusz)
	Előlapi kamera	32 megapixel (f/2,5, fixfókusz)
	Videófelvétel	1440p (30 fps), 1080p (30 fps), 720p (30 fps), VGA
	Jack kimenet	nincs
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Akkumulátor	5050 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	33 watt (adapter a dobozban)
	Vezetékmentes töltés	nincs
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, közelség- és fényérzékelő. A doboz tartalmazza a fali adaptert, illetve egy átlátszó védőtokot.